Befejezte a tavalyi választások lebonyolítására fordított 17,3 milliárd forint felhasználásának ellenőrzését az Állami Számvevőszék (ÁSZ), s a jelentés szerint a pénzek elköltése – a feltárt hiányosságok ellenére - döntően célhoz kötött, szabályszerű volt.
Ezt hozta nyilvánosságra az ÁSZ a saját hírportálján csütörtökön.
S az ÁSZ még azt is hozzáteszi: a választások pénzügyi tervezése, a választásra biztosított források elosztása és az előirányzatok kezelése a jogszabályoknak megfelelően történt.
Érdekes módon az emberek többsége kicsit másként emlékszik a tavalyi választások körülményeire. S ha már az ÁSZ jó sok pénzzel ellátott ellenőreinek (vagy még inkább az ő feletteseiknek) ezek nem jutottak az eszükbe, hát OK: emlékeztessük őket néhány dologra!
Először is az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tavaly nyári jelentésére, amely a magyar parlamenti választásokat értékelte, s lényegében megállapította: tisztességtelen eszközökkel nyert a Fidesz. Mint a vg.hu beszámolója emlékeztet, a szervezet szerint összességében negatívak voltak az új választási törvény hatásai, emellett a törvényt úgy fogadták el, hogy nem volt mögötte elegendő társadalmi támogatottság (azaz például az ellenzék nem támogatta – holott azért minimum egy választási törvénynél illene kompromisszumot kötni a két oldal között.) Az EBESZ bírálta, hogy az állami propaganda a Fidesznek kampányolt, amivel Magyarország nyíltan megsértette az európai demokratikus választások feltételeit meghatározó koppenhágai szerződést. A szervezet szerint a magyar médiapiac nem plurális, a lapoknál erős az öncenzúra. Hiszen az állami hirdetéseknek túl nagy a súlya a reklámpiacon – s a média kénytelen igazodni, ha pénzt remél.
Emellett – s ezt ismét az EBESZ, a földrész összes országát tömörítő nemzetközi szervezet állapította meg, melynek egyik feladata a választások tisztaságának ellenőrzése – a választókörzetek új határait az Orbán-kormány alatt úgy húzták meg, hogy felmerült a vád: a Fidesz saját érdekeit nézve rajzolta meg a választói térképet. Problémás az is, hogy az egyéni körzetekben a győztesek is magukkal vihettek töredékszavazatokat az országos listára: azaz a győztest még saját mandátumán felül, pluszban is díjazták. Az EBESZ szerint önmagában emiatt a Fidesz hat képviselővel többet küldhetett a parlamentbe, mint ami a régi rendszer szerint járt volna neki. Emellett a választások tisztaságának magyarországi felügyeletével sem volt minden rendben: a választást felügyelő hatóságok tagjainak megválasztásába ugyanis egyedül a Fidesz szólhatott bele. S problémásnak jelezte az EBESZ azt is, hogy a Magyarország határain kívül élő magyar állampolgárok közül a határon túli magyarok nagyságrendekkel könnyebben szavazhattak, mint azok a magyarországiak, akik egyszerűen csak külföldön dolgoztak. Ezzel sérült az egyenlőséghez való alapvető jog – állapította meg a nemzetközi szervezet.
Ilyen lesújtó véleményt nem sok ország kapott eddig az EU-n belül saját választásának tisztességességéről – pontosabban annak hiányáról. Érdemes lenne az ÁSZ-nak is olvasgatnia ezt a dokumentumot: csak hogy lássa, mi is az a kiindulópont, ahonnan a tavalyi választás értékelését kezdeni kellene!
S akkor most térjünk rá a pénzügyi feltételekre. A pénzek elköltése döntően szabályszerű volt? Tényleg? A 444.hu korabeli beszámolója szerint a Transparency International, a K-Monitor és az átlátszó.hu hónapokon át figyelte, mennyit költöttek a pártok kampányra, s számításaik szerint legalább 3,5 milliárd forinttal többet, mint amit a jogszabályok megengedtek volna. A Fidesz-KDNP például egymaga 2 milliárd 780 millió forintot költött a parlamenti választási hadjáratra, miközben a törvényes határérték 995 millió forint volt. Ráadásul ezt az összeget további 1,1 milliárddal dobták meg a Civil Összefogás Fórum költései (tudjuk, ez a szervezet ezer szálon kötődik a Fideszhez, s ez a békemenetek egyik szervezője is), no meg a kormánypropaganda árai. (Az imént már említettem: még az EBESZ is kifogásolta, hogy a kormánypropaganda a Fidesznek kampányolt.) Honnan volt ez a pénz? S ki milyen "szívességeket" kért a bőkezű támogatás fejében?
Emellett mindenképp beszélni kell egy másik fontos elemről: a kamupártokról. Az állam bőkezű volt, közel 6 milliárdot költött 18 pártlista támogatására, s ebből majdnem 4 milliárd jutott a végül egyetlen mandátumot sem nyerő, de az állami pénzeket felmarkoló bizniszpártoknak. Ezek pedig együttesen is csak 370 milliót költöttek a kampányukra: a többi pénznek, a teljes összeg 90 százalékának sorsa ismeretlen. Utólagos „elszámolásaikban” teljesen hihetetlen, mondhatni pofátlan módon próbálták „lepapírozni” a felmarkolt pénzeket (például az egyik párt 59,6 millió forintot „számolt el” üzemanyag és szállásköltségre, egy másik 41,4 milliót egy fél perces videóra, miközben a tényleges költség még nagy-nagy jóindulattal is maximum 400 ezer forint lehet – a maradék 41 millió tehát máshova tűnhetett el.)
S az ÁSZ itt persze nem vizsgálódott. De hát miért is csodálkozunk? Hiszen tudjuk, hogy a kamupártok indulása a Fidesz érdekeit szolgálta. A sok párt indulásával ugyanis sikerült megtéveszteni az ellenzéki szavazók egy részét, s például a főváros XVIII. kerületében a Bajnai-féle Együtt nevéhez kísértetiesen hasonló névvel induló Együtt 2014 Párt nagyjából háromszor annyi szavazatot vitt el az ellenzéktől, mint amennyi a közös baloldali jelöltnek, Kunhalmi Ágnesnek a győzelemhez, s így a fideszes kétharmad megakadályozásához szüksége lett volna. S azt is tudjuk, hogy az ÁSZ-t Domokos László volt fideszes képviselő vezeti: miközben korábban soha nem fordult elő olyan, hogy valamelyik kormány saját pártkatonáját állította volna a közpénzek legfőbb ellenőri posztjára. Ezt is a Fidesznek köszönhetjük...
.
