Több uniós tagállam, köztük Magyarország ellen is kötelezettségszegési eljárást indít az Európai Bizottság, mert úgy véli, hogy ezen országok menekültügyi szabályozásának bizonyos pontjai nincsenek összhangban az uniós joggal – jelentette csütörtökön a Magyar Távirati Iroda.
S hogy kommentálták mindezt a magyar politikusok? Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter rögtön leszögezte, hogy „Magyarországgal szembeni bosszúnak” tartja a Brüsszel által indított „méltánytalan, unfair” eljárást, mert Magyarország megtámadta a kötelező kvótákról szóló uniós döntést az Európai Bíróságon. „A kötelezettségszegési eljárás azoknak a politikai csoportoknak a bosszúja, amelyek elítélik Magyarország határozott határvédő politikáját" ” fogalmazott.
Korábbi bejegyzéseimben már épp elégszer bizonyítottam, hogy Lázárnak egyetlen szavát sem érdemes soha elhinni – de hiába, ő semmiből sem tanul. Csütörtöki közlései ennek újabb bizonyítékát adták. Szerinte a kötelező kvóták elutasítása, az ezt támadó per miatt indították ellenünk az eljárást. De hisz az EU-n belül van még egy ország, amely hozzánk hasonlóan megtámadta a bíróság előtt ezt a döntést – sőt, még minket is megelőztek! Ez Szlovákia. Ha valóban ez lenne az ok, őket miért nem sújtották kötelezettségszegési eljárással? Magyarország határozott határvédő politikáját torolja meg ezzel Brüsszel? De hisz Magyarország mellett csütörtökön még Olaszországgal, Görögországgal, Horvátországgal és Máltával szemben is eljárást indított az Európai Bizottság a menekültek miatt: márpedig a görögök és a horvátok például épp az ellenkezőjét teszik, mint Orbánék, azaz kerítésépítés helyett átengedik a menekülteket az országukon. Akkor mégsem a „határozott határvédelem” az ok? Kedves Lázár úr, legalább gondolkodna egy kicsit, mielőtt ilyen hülyeségeket mond! S a helyszínen lévő újságírók is gondolkodhatnának egy kicsit, mert akkor rögtön visszakérdezhetnének: hogy is van ez? Miért próbál minket mindenféle maszlaggal megetetni?
Mellesleg a Fidesznél már megszokott „papagájkommandó” működését bizonyítja, hogy a nyilvánvaló hazugság ellenére néhány órával később a Fidesz-frakció is Lázár kijelentését ismételte meg: „Az Európai Bizottság még politikai bosszút is akar állni hazánkon, a határozott, sikeres bevándorláspolitika, és az uniós betelepítési kvóták elutasítása miatt”… De hát tudjuk jól: ha egy fideszes főnök kimond valami hülyeséget, onnantól kezdve minden fideszes szó szerint ugyanazt ismételgeti… S van még egy tanulság: ha valakit a Fidesz egy magas posztra emel, akkor ő teljesen hasonul kinevezőihez. Trócsányi László igazságügyi miniszter például – aki korábban azért neves jogtudós volt - szintén csütörtökön a brüsszeli döntés kapcsán azt állította, hogy „Magyarország betartotta a dublini szerződést és betartotta a schengeni határőrizetre vonatkozó kódexet is”. Tényleg? De hisz már Orbánék is elismerték, hogy a Magyarországon keresztüláramló mintegy 400 ezer menekült fele regisztráció nélkül ment tovább. Akkor hogy tartották be Orbánék az uniós előírásokat? S Trócsányinak még van képe azt mondani, hogy neki „tiszta a lelkiismerete”. Igaz, ezt egy másik ügy, az összeférhetetlenségi szabályok megváltoztatása kapcsán tartotta fontosnak leszögezni: tudják, ez az a módosítás, ami lehetővé teszi, hogy a politikusok hozzátartozói – mondjuk Orbán veje – zavartalanul zsebelhessék be a mi adónkból származó közpénzeket, no meg az EU-s milliárdokat. Úgyhogy én Trócsányi esetében a tiszta lelkiismeret kifejezést nem alkalmaznám…
No de lépjünk tovább. Lázár – szintén a megszokott csütörtöki sajtótájékoztatóján – beszélt a Norvég Civil Támogatási Alap ügyéről, ahol „megállapodás született a norvég kormánnyal, s így a korábbi viták ellenére újraindul a program.” Közölte egyúttal, hogy – s ismét az MTI-t idézem – „nincs oka bocsánatkérésre a norvég alap ügyében, mert az Ökotárs Alapítvány szerinte alkalmatlan volt a pénzek kezelésére, visszaélt a norvégok bizalmával. Hozzátette: ragaszkodnak ahhoz, hogy a jövőben az alapítvány ne vegyen részt a pénzek elosztásában”.
No most ugyanezen a napon Vidar Helgesen, Norvégia Európa-ügyi minisztere is beszámolt az ügyról a norvég parlamentben, s ő kicsit mást mondott: valóban megállapodás született, mert „Magyarország ígéretet tett arra, hogy nem avatkozik bele a pénzek elosztásába, az adóelkerülés miatt indított eljárást pedig ejtették. A magyar hatóságok megígérték, hogy tartják magukat az aláírt megállapodásokhoz" - mondta. Akkor Lázár máris megszegi a norvégokkal kötött megállapodást? Vagy csak minket, magyarokat akar kábítani a hazugságaival? Ami pedig a bocsánatkérést illeti, bizony, az ő esetében ez lenne a minimum ebben az ügyben, de még inkább a lemondás: a kormányzat nevében ugyanis ő indította meg a hajszát az Ökotárs ellen, azt állítva, hogy az a norvég pénzekből ellenzéki pártokat, szervezeteket pénzel. Ez azonban persze nem volt igaz, a norvégok sem hitték el, s még a NAV is kénytelen volt eredmény nélkül beszüntetni a vizsgálatát, pedig nagy erőket mozgósított – miközben Orbán, Lázár, s a többiek rágalmai tönkretették az Ökotárs munkáját, az ügy miatt meghurcolták a szervezet vezetőit, aktivistáit, s a norvég pénzek befagyasztása miatt az abból részesülő civil szervezetek is nehéz helyzetbe kerültek. S ami talán még bosszantóbb: Lázárék merik felhánytorgatni, hogy az Ökotárs részéről „ellenzéki szervezeteket finanszíroztak”? Még ha ez igaz is lenne (mint ahogy nem igaz), a Fidesz-kormányzatnak ebben a témakörben ki sem lenne szabad nyitnia a száját! Mert a Fidesz azután valóban finanszírozza a mellettük tüntető, az állítólagos „békemeneteket” szervező Civil Összefogás Fórumát…
Lázár emellett a sajtótájékoztatón már megint gyurcsányozott egyet amiatt, hogy a volt miniszterelnökhöz kötődő cég, az Altus Zrt. egy újabb EU-s megbízást nyert el. Ezzel a témával, az újra és újra elhangzó fideszes hazugságokkal is foglalkoztam már korábban részletesebben: így most csak annyit írnék, hogy az Altus egy verseny győzteseként, s teljesen átlátható pályázat nyomán kapta a megbízást, ráadásul Brüsszeltől, nem pedig mondjuk saját apósának a lekötelezettjeitől, a fideszes polgármesterektől…
Azután a mi igen intelligens miniszterünk az amerikai nagykövetnek a magyarországi korrupcióra vonatkozó bírálatára (miszerint „nem a döntéshozók rokonaival kellene versenyezniük az amerikai vállalatoknak”) képes volt azzal reagálni, hogy „nem biztosítunk előnyt senkinek, nem vagyunk amerikaiak. Nálunk azzal, hogy valaki egy pártot támogat, még nem lesz nagykövet.” Tényleg? Hát ugyan kik lettek nagykövetek az Orbán-kormány 2010-es beiktatása óta? Hát az összes fontos posztra fideszes potentátokat küldtek. Hogy csak egy példát mondjak: ugyan ki volt Szapáry György, mielőtt washingtoni nagykövetté nevezték ki – ráadásul úgy, hogy még törvényt is módosítottak, csak hogy ezt megtehessék? Hát Orbán gazdasági főtanácsadója. S ki az utódja? Szemerkényi Réka, aki Orbán biztonságpolitikai főtanácsadója volt. Egyikük sem karrierdiplomata, hanem politikai kinevezett. S amikor tavaly nyáron csaknem minden harmadik nagykövetet lecserélt az Orbán-kabinet, Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke nem is titkolta: az új emberek jelentős része politikai kinevezett. Hát ennyit Lázár szavairól…
Mellesleg a magyar diplomácia újkeletű stílusa, a „mindenkinek jól odamondogatunk” módszere is bizonyítja, hogy a Bem rakparton (és a nagyköveti posztokon) manapság nem a szakértelem, a tudás, a hozzáértés a fő szempont. Ennek viszont olyan következményei vannak, hogy a magyar elképzeléseket, törekvéseket a külföldi országok már semmibe veszik, a magyar kormánypolitikusokkal együtt. Mit is mondott Szijjártó Péter, a mindenkit kiosztó külügyminiszter a minap Kínáról? Hogy az „Magyarországot tette meg európai hídfőállásának.” (erről a képtelen állításról ismét csak lásd egyik korábbi blogbejegyzésemet.) Ehhez képest amikor néhány hete Orbán Kínában járt a kelet- és közép európai országok, valamint a pekingi vezetés csúcstalálkozóján, a hivatalos kínai hírügynökség, a Hszinhua őt az anyagában következetesen „osztrák miniszterelnöknek” titulálta, sőt azt állította, hogy a találkozón „Viktor” az Ausztriába érkező kínai beruházásokat méltatta. S még egyszer mondom: ez nem valamelyik kínai vidéki hírharsona, hanem az ország szigorúan ellenőrzött, cenzúrázott központi hírügynöksége. Hát ennyit arról, hogy mennyire tekintik fontos partnernek a kínaiak Orbánékat – s hogy mennyire mond igazat Szijjártó. (http://news.xinhuanet.com/english/2015-11/24/c_134850660.htm)
S végül egy utolsó dolog. Szerdán az MTI-ben megtiltották a külföldi pártok minősítését, immár nem lehet leírni például, hogy a francia Nemzeti Front szélsőjobboldali jellegű, vagy hogy valamelyik külföldi párt populista lenne. Nem tudom, hogy Orbánék ezzel Marine Le Pen kedvében akarnak-e járni, mert már arra készülnek, hogy szoros baráti kapcsolatot építenek ki a francia szélsőjobboldal vezetőjével, vagy más okuk volt: mindenesetre a lépés marhaság, hiszen attól még, hogy nem mondjuk ki, az adott párt az marad, ami volt, s a világban mindenki, aki egy kicsit is tájékozódni akar, gyorsan megtalálja az igazságot. Viszont abból a szempontból nyilván "„hasznos” volt a fideszes kormányzatunk számára az ilyen típusú cenzúra bevezetése, hogy így már nem kellett megírni, kik is azok a Svéd Demokraták, amelynek egyik politikusa annyira fontos dolgot nyilatkozott az új kormánylapnak, a Magyar Időknek, hogy a bevándorlók ellen íródott, velük szemben hangulatot keltő cikket az MTI csütörtökön külön is ismertette. A Svéd Demokraták ugyanis egy szélsőjobboldali párt Svédországban, melynek egyik politikusa például nemrégiben kijelentette: a menekültválság svédországi hatásait azzal lehetne kivédeni, ha géppuskaállást telepítenének a dán határra… S a Magyar Idők (azaz a lapot kormányszócsőként használó Orbánék) immár ezekre hivatkoznak, ezekkel próbálják elfogadhatóvá tenni saját hazugságaikat.
