Victor Ponta román miniszterelnök bejelentette szerdán a lemondását, így reagálva a múlt heti bukaresti diszkótűzre, amely több tucat ember halálát követelte. - Megtörtént az első lépés a román politika megtisztulása felé – így kommentálta a történést a Fidesz romániai szövetségese, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP).
Hát akkor lássuk egy kicsit alaposabban ezt a kérdést. Egyetlen épeszű ember sem gondolhatja, hogy Victor Pontát (vagy bármely ország bármely miniszterelnökét) bármiféle felelősség terhelné egy diszkótűzért. Hiszen nem ő adja ki az engedélyt a diszkó üzemelésére, nem ő az, aki rendszeresen ellenőrzi ott helyben a szabályok betartását, vagy be nem tartását, stb. Ha ő emiatt mégis lemond, azzal igen magas erkölcsi mércét állít: olyan ez, mint a japán közlekedési miniszter esete, aki lemond, ha a vonat öt percet késik. Egy ilyen lépés tiszteletet érdemel – nem pedig olyan hazugságokat, mint amik a Fidesz-szövetséges EMNP közleményében szerepelnek, hogy pl. „Victor Ponta vezetése alatt Románia szinte minden tekintetben erkölcsi mélypontra süllyedt…” Hát ha egy ilyen politikus az erkölcsi mélypontot jelenti, akkor mit mondjunk Orbánról és a többi fideszes vezetőről? Hiszen halálos tragédiák sajnos Magyarországon is rendszeresen történnek (ott van pl. a West Balkán szórakozóhelyen történt tűzeset, vagy a vörösiszap-katasztrófa, mindkét helyen emberek haltak meg) – Orbán mégsem mondott le egyik után sem! Úgyhogy inkább arról van szó, hogy Ponta baloldali politikus, s a jobboldal – mint Orbántól tudjuk – örül, ha „megölheti” ellenfeleit.
Más. A Fidesz-frakció szerdai közleménye szerint a Demokratikus Koalíció most fokozatos minimálbér-növelést követel, miközben egy éve még eltörölte volna a kötelező minimálbért.
Mint minden fideszes megnyilatkozásnál, itt is érdemes kételkedni, vajon igaz-e, amit a kormánypártunk állít. Nézzünk hát utána. S csodák csodájára itt is kiderül: természetesen nem igaz a Fidesz-közlemény. A Demokratikus Koalíció választások előtti programjában (20. oldal) nem az áll, hogy szűnjön meg a kötelező minimálbér, hanem hogy „az állam vonuljon vissza a minimálbér megállapításától, bízza a béralkut a szociális partnerekre”. Hát erről ennyit. Illetve még egy dolog: a minap bejelentették, hogy új szóvivője van a Fidesz-frakciónak (Halász János, aki többek között az első Orbán-kormány idején végrehajtott, igencsak gyanús ingatlanjuttatások levezénylésével vált híressé-hírhedté) – s a jelek szerint az új szővivő alatt a Fidesz-kommunikáció ugyanúgy hazudik, mint elődei alatt: nincs változás…
Más. Mikola István, a külügyminisztérium államtitkára (tudjuk: az a Fidesz-politikus, aki 2006-ben még Orbán miniszterelnökhelyettes-jelöltje volt) szerdán Párizsban, az UNESCO egyik tanácskozásán kijelentette, hogy a magyar közoktatás célja a mindenki számára elérhető, élményjellegű tanulás. ÉLMÉNYJELLEGŰ TANULÁS? Hát eszénél van Mikola? Járt ő mostanában magyar iskolában? Sok minden jellemzi az oktatási rendszerünket, de az az egy biztosan nem, hogy élményjellegű lenne a tanulás, vagy hogy efelé haladnánk.
S végül szerdán Washingtonban egy kongresszusi meghallgatáson egy republikánus képviselő, Jeff Duncan bírálta Colleen Bell budapesti amerikai nagykövet múlt heti magyarországi beszédét, az abban szereplő, a magyar kormányra vonatkozó bírálatokat. Az MTI – ellentétben a Bell-beszéddel, amelyről egy szót sem adott, holott a közgázon hangzott el, igazán nem került volna nagy fáradtságba egy újságírót átküldeni a Naphegy térről a Duna másik partjára – ezt a meghallgatást igen részletesen ismertette, szinte szóról szóra lehozva Duncan minden szavát. A közmédiát jellemző hírhamisítás miatt azonban néhány dolog valahogy még így is elsikkadt a tudósításból: egyrészt, hogy a republikánusok szokás szerint minden alkalmat kihasználnak a demokrata kormány sarokba szorítására, s így csináljon bármit az Obama-kormányzat (Líbiában, Irakban, vagy akár Magyarországon), a republikánusok hazai, pártpolitikai okok miatt azt mindig is bírálni szokták. Másrészt pedig, hogy Duncan barátunk már régóta a magyar kormány – igen kisszámú – washingtoni „barátai” közé tartozik: nem kellett hosszan kutakodni az interneten, hogy megtaláljuk a Hungarian Lobby (egy amerikai magyar szervezet) 2013-as felhívását, amelyben Duncan neve már ott van, mint magyar ügyekben szereplő politikus, aki többek között az amerikai külügyminiszternek írt levélben sürgette az „elnyomott” romániai és szlovákiai magyarság megvédelmezését, s akinek a Hungarian Lobby ezért nagyon hálálkodott is.
Mellesleg, ha már szóba került a múlt heti budapesti Bell-beszéd, hadd térjek még vissza rá egy perc erejéig. A közmédia természetesen hazudott, mikor azt mondta utólag: azért nem küldtek embert tudósítani, mert nem gondolták volna, hogy hírértékű lesz az esemény. Hiszen ott volt a meghívóban feketén-fehéren: a nagykövet (s nem Burkina Faso nagykövete, hanem a világ első számú hatalmáé) a magyar-amerikai kapcsolatok jelen helyzetéről fog beszélni. Az elmúlt egy év magyar-amerikai viszálya után ez nem tűnt elég érdekesnek?
S a másik hazugság: hogy ha már nem küldtek saját embert, legalább átvehették volna más médiumok (Index, Origo, Népszabadság, stb.) tudósításainak lényegét, de ezt sem tették, mert „ezzel hitelesítették volna ezeket a beszámolókat.” Hát ezek tényleg hülyének nézik az embert. Hányszor, de hányszor olvasható az MTI anyagaiban hivatkozás más médiumok beszámolóira. (Mostanában leginkább a Fidesz-közeli pestisrácok.hu anyagait találja az MTI hírértékűnek, de közölt már számtalanszor pl. Index-anyagokat is – hogy ne is szóljunk az Ángyánt megrágalmazó Napraforgó-blogról, amelynek rögtön első bejegyzését azonnal le is közölte az MTI, így próbálva belerúgni a Orbánt a kormányfő hazug ígéretei miatt elhagyó Ángyánba, a lemondott földművelésügyi államtitkárba.) Tehát máskor nem gond, ha más médiumok anyagait közli az MTI – de most, hogy valaki Orbánt bírálja, ez már „nincs szokásban”. No persze…
