Tisztelt Tóth Miklós dékán úr és Hamar Pál tudományos dékánhelyettes úr
Szeretnék érdeklődni, hogy miként lehetne Önöknél, a TF-en tudományos fokzatot szereznem? Teszem ezt azért, mert a dékán úr péntek esti, s Schmitt-ügyben tett nyilatkozata felbátorított: ezek szerint Önök rendkívül engedékenyek, Önöknél nem szükséges önálló kutatást végezni, bármivel is gazdagítani a tudományt, elegendő egy külföldi művet lefordítani, s azt beadni saját dolgozatként. Nagyon sokat dolgozom, de ha ez valóban elegendő, erre azért tudok időt szakítani: mivel pedig beszélek idegen nyelveket, Önökkel konzultálva nyilván találhatnánk olyan külfödi művet, amit lefordítva és a nevem alatt benyújtva ezt a feltételt teljesíteni tudom.
Jómagam a nyolcvanas évekbem szereztem meg az egyetemi doktori címet - tehát néhány évvel előbb, mint Schmitt úr - de sajnos, akkor becsaptak egyetemi tanáraim: azt közölték, hogy saját munkát, saját kutatásokat várnak tőlem, hiszen a doktori cím a tudományos karrier első lépcsőfoka, ahhoz pedig önálló gondolatok, új megközelítések kellenek - no meg tisztesség, az, hogy ne más eredményeivel büszkélkedjek. Így azután eszembe sem jutott, hogy doktori disszertációm négyötödét egyszerűen kimásoljam, lefordítsam egy más műből. Annyira hülye pedig soha nem lettem volna, hogy ugyanabból az egy műből tegyem, még a sorrenden sem változtatva semmit. Szerintem - már akkor is, a 80-as években, vagy épp 1992-ben - minden más egyetemen, főiskolán szintén alapvető követelmény volt a disszertációknál az önálló munka: e tekintetben semmiben sem tért el az akkori kor követelményrendszere a maitól. Kár, hogy nem tudtam róla, miszerint Önök, azaz akkori nevén a Testnevelési Főiskola más alapelveket követett. No de most: a dékán úr nyilatkozata alapján új távlatok nyíltak előttem.
Alaposan végigolvastam a hvg.hu-n nyilvánosságra hozott, 10 oldalas dokumentumot, ahol egymás mellett szerepeltetik a bolgár kutató és Schmitt úr dolgozatának megfelelő részeit: ha ez nem plágium, akkor tényleg nem tudom, mi az! (Elküldöm Önöknek is, bár gondolom, már tanulmányozták, mielőtt a dékán úr állást foglalt az ügyben.) Mindenesetre ezt a fordítási teljesítményt én is bármikor kész vagyok vállalni (helyesírásban még jobbat is), s bármely diszciplinában hajlandó vagyok további tudományos fokozatot szerezni Önöknél: arra ugyanis képesnek érzem magam, hogy lefordítsak bármely könyvet, tanulmányt.
Szíves támogatásukat köszönve kérem közöljék, az Önök által vallott alapelveket, megértő hozzáállást kihasználva hol és mikor tudnánk megbeszélni, miként tudom megszerezni Önöknél a tudományos fokozatot.
Üdvözlettel: leendő kollégájuk, egy volt egyetemi oktató
