A szomszédos országok közül jó néhányban tapasztalhatók kifejezetten magyarellenes fellépések, az Információs Hivatalnak (IH) ezek ellen is küzdenie kell - mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága előtt kedden, az éves meghallgatásán.
Egy pillanat! Most erre mondjuk azt, hogy Magyarországon, az Orbán-kormánynak köszönhetően pedig folyamatosan tapasztalhatóak külföldiellenes fellépések? Mondhatnánk, mert igaz. Kezdődött a külföldi cégek elleni fellépéssel, a különadókkal, a bankrendszer „megfegyelmezésének” szándékával – most meg folytatódik a bevándorlókkal szembeni uszítással, a plakátkampánnyal, a „nemzeti konzultáció” demagóg kérdéseivel, a déli határkerítéssel, s persze a legújabb, épp mai lépéssel: hogy ezután (persze nemzetközi szerződést sértve, de hát Orbánéknál ez megszokott) nem fogadjuk vissza azokat az illegális bevándorlókat, akiket a nyugati országok küldenének vissza esetleg hozzánk.
De folytassuk Lázár gondolatmenetét. Az IH felügyeletét ellátó miniszter a bizottság előtt elmondta: a kormány támogatja a Kárpátalján élő magyar kisebbséget, célja megvédeni az ott élők érdekeit. A magyar hírszerzésnek és közigazgatásnak napi kihívás, hogy a kárpátaljai magyaroknak hátteret nyújtson, támogatást adjon, mert ezt a munkát Ukrajna gátolja, ami "diplomácia koccanásokhoz" vezet - közölte.
Romániában koncepcionális büntetőügyek indultak magyarok ellen, a kormányzat kifejezetten magyarellenes akciókat hajt végre "az igazságszolgáltatás és a transzparencia jelszavával és álszavával" - fogalmazott. Megjegyezte: jelen pillanatban nem tudják megítélni, ezeknek az akcióknak van-e közük az Egyesült Államok és a román kormány közötti szoros együttműködéshez.
A miniszter példátlannak nevezte a horvát kormány akcióját a Mol-INA-üggyel kapcsolatban, amelynek az egész magyar gazdasági elit diszkreditálása, a Mol teljes vezérkarának büntetőeljárásokba bevonása a célja. Hozzátette: Horvátországban vannak olyan pártok, politikai erők, amelyek magyarellenes jelszavakkal kampányolnak.
S akkor most ismét álljunk meg egy kicsit. Ukrajna, az ottani kormányzat gátolja a kárpátaljai magyaroknak adott magyar támogatást, Romániában a kormányzat kifejezetten magyarellenes akciókat hajt végre, a horvát kormány akciója meg példátlan. Lázár tehát jól megsérti három szomszédunk kormányzatát, jól beolvas nekik – ez biztosan segít majd abban, hogy ők még a jelenleginél is jobban utálják a magyar vezetést, Orbánékat, s ezek után még inkább ott törlesszenek a magyaroknak, ahol csak tudnak. Miközben Magyarország külföldi renoméja már most is a béka feneke alatt van, a Fidesz-kormányzatnak köszönhetően. Románia, Ukrajna, Horvátország ezek szerint ellenséges Orbánékkal szemben, Szerbiával épp most tették tönkre az eddig viszonylag jó kapcsolatokat a határkerítés megépítési terve miatt, az osztrák kormány pedig eleve ki nem állhatja a Fidesz-vezetést (a közös kormányülések 2010 óta szünetelnek, Faymann kancellár nem hajlandó találkozni Orbánnal, s a keddi lépés, a menekültek visszafogadásának leállítása miatt az osztrák külügy azonnal bekérette az ottani magyar nagykövetet). Maradna még a szomszédaink között Szlovákia és Szlovénia: a szlovákokba azonban Kövér László parlamenti elnök, a Fidesz választmányának elnöke épp a minap rúgott bele egy nagyot, mikor május közepén egy rádióműsorban azt mondta, nekik kisebbrendűségi érzésük van a magyarokkal szemben. Úgyhogy Orbánék legfeljebb a szlovénokra számíthatnak Magyarország összes szomszédja közül: gratulálunk, jól sikerült teljesen elszigetelődnünk a világban! Úgyhogy ezek után kénytelenek vagyunk most az egyszer egyet érteni Kövér Lászlóval – s ezt jól jegyezzük meg, mert ilyen nem sokszor fordul elő! – aki ebben a bizonyos rádióinterjúban kijelentette: „Magyarország érdekérvényesítő képessége ma sok tekintetben rosszabb, mint amilyen az elmúlt 25 évben bármikor volt.”
Hát így állunk, ide juttatott minket az Orbán-kormány. Láthattuk az elmúlt öt évben: Orbánék mindent erőszakosan oldanak meg, elveszik, ami kell nekik, s rátámadnak arra, aki ellenáll. Csakhogy ami idehaza működött, az külföldön nem megy! Ott nem vevők az ilyen gátlástalanságra. S ráadásul Orbánék teljesen félreértik a helyzetet: Magyarország nem nagyhatalom, szüksége lenne mások, a külföldi partnerek támogatására, a velük való megegyezésre, a kompromisszumkeresésre. Csak így tudná elérni, hogy Magyarország érdekeit is figyelembe vegyék - nem pedig erőből, mindenkit támadva, kiosztva, azaz úgy, ahogy szokta... De hát Orbánéknak ez meg sem fordul a fejében, s így azután most hol tartunk? Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke már nyíltan „kis diktátornak” nevezte, az Európai Parlament az Orbán-kormányt bíráló határozatok sorát hozza, az Európa Tanács alkotmányjogi testülete, a Velencei Bizottság az Orbán-féle magyar médiarendszert minősítette tarthatatlannak. S akkor a világ másik vezető hatalmi központjához, az USA-hoz való kapcsolatokról már ne is beszéljünk: itt volt tavaly ősszel a kitiltási botrány, azóta megjelent a volt amerikai nagykövet könyve budapesti éveiről, melyből többek között kiderült, hogy személyesen Orbán dönt a legnagyobb állami támogatások sorsáról, most kedden pedig az egyik legnevesebb amerikai emberi jogi szervezet, a Freedom House hozta nyilvánosságra 2015-ös jelentését, miszerint Magyarország a konszolidált demokráciák közül visszaesett az alsóbb kategóriába, a fél-demokráciák táborába. S a Freedom House külön is kiemeli: Magyarország vezeti a közép-kelet-európai lecsúszó országok táborát!!
S ezek után már csak egy apró megjegyzés. Kövér ebben a bizonyos májusi interjúban ismét előhozakodott azzal a fideszes hazugsággal, hogy Orbánék azért választották a gazdaságpolitika „unortodox” útját, az elmúlt évek gyakorlatát (magyarán azért lopták el a magánnyugdíjpénztári pénzeket, elérve, hogy majdan ne legyen nyugdíjunk – vagy azért sarcolták meg a külföldi cégeket és a bankokat ezermilliárdokkal, tönkretéve a befektetői bizalmat, s ezzel annak esélyét, hogy a magyar emberek mind nagyobb számban rendes álláshoz, s így egyre növekvő bérekhez jussanak), mert „Gyurcsány Ferencék csődtömeget hagytak a nyakunkon.” Ez nem igaz. Maga Orbán ismerte el 2010 nyarán, azaz már a a kormányzás átvétele után, hogy „Magyarország,a magyar gazdaság és különösen a magyar pénzügyi mutatók az EU legtöbb államánál sokkal jobb állapotban vannak. (ATV-nek adott interjú, 2010. július 23.) Akkor most mi van?
