A hvg.hu hétfőn azt a szenzációs információt közölte, hogy a magyar kormány (egészen pontosan Trócsányi László igazságügyi miniiszter) levelet küldött az EU-bizottság energetikai biztosának, s ebben lényegében azt jelzi: Orbánék készek feladni a rezsicsökkentést, ami pedig a 2014-es győzelem kulcseleme volt.
Az EU-bizottság korábban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az úgynevezett harmadik energiacsomag vállalásaival kapcsolatban, s a Trócsányi-levél az ügyben Brüsszel és Budapest között zajló egyezkedések egyik elemeként született. A hvg.hu információi szerint a magyar kormány nem egyszerűen leállítaná a rezsicsökkentést, de a leírt, kilátásba helyezett lépések nyomán aligha kerülhető el a gáz és az áram magyarországi drágulása.
A bejelentés nyomán lett nagy izgalom a kormányoldalon: rögtön sajtótájékoztatót hívtak össze. Ezen azonban lényegében semmit sem sikerült cáfolni a portál állításaiból. Kovács Zoltán kormányszóvivő ugyan bejelentette, hogy „a kormány mindent megtesz egyik legfontosabb intézkedése, a rezsicsökkentés eredményeinek megvédéséért.” Azt azonban nem mondta, hogy ezt miként fogja tenni, ha ilyen dolgokat ígér a levelében. Azt ugyanis Németh Szilárd, a Fidesz rezsicsökkentésért felelős képviselője ugyanezen a sajtótájékoztatón kénytelen volt elismerni: a levél valóban létezik. Németh azt mondta: rossz dolognak tartja, hogy "ez a levél kikerült", "a taktikai elemeket" nem szeretnék megosztani.
No akkor tisztázzuk: a taktikai elemek értelmében a rezsicsökkentés nem folytatódik, sőt visszájára fordul? Orbánék ugyanis a levélben az áram- és gázár egyik alkotóelemének emelését ígérik (ez a tőkemegtérülési ráta – azaz hogy a cégeket többé nem kényszeríthetik rá a veszteséges, vagy nulla profitú működésre.) A másik elem pedig a gáz, vagy áram beszerzési ára, azaz hogy mennyibe kerül maga az alapanyag, s annak alapján a termelés. Márpedig a gáz piaci ára felfelé tart, azaz drágul. Ha mindkét elem emelkedik, akkor abból nemhogy rezsicsökkentés nem lesz, de épp ellenkezőleg: emelkedni fog a fogyasztói ár.
Ilyen „okosak” Orbánék: arra a jelek szerint nem gondoltak, hogy az energetikai cégek hosszú távon nem fognak belemenni a veszteséges működésbe (épp mai hír, hogy immár a Tigáz is bedobta a törülközőt, s ki akar vonulni a magyar piacról) – miközben a gázár sem fog a végtelenségig csökkenni, s előbb-utóbb azért is többet kell majd fizetni. Mellesleg Orbánék épp azért hangoztathatták 2012-14 között éjjel-nappal a rezsicsökkenés jelszavát, mert akkor csökkentek a gázárak: azaz minden melldöngetés, nagyhangú Fidesz-propaganda nélkül is automatikusan csökkent volna a rezsi Magyarországon.
Más téma: Kovács Zoltán azt is bejelentette, hogy eddig 610 ezren küldték vissza a bevándorlásról szóló kérdőívet a nemzeti konzultáció keretében, „úgy tűnik, a kampány eljutott az emberekhez, elérte a kívánt hatását”.
Kiemelte, úgy tűnik, az arányok nem nagyon változnak, a tendenciák hasonlóak, mint félmillió kérdőív feldolgozásakor voltak, vagyis az emberek elsöprő többsége, több mint 80 százaléka szerint mind az EU, mind pedig Magyarország részéről keményebb, határozottabb fellépésre van szükség.
Hogy mennyire hamis dolog a magyar kormány részéről a menekültáradattal való riogatás, most nem foglalkoznék részletesen: erről írtam már a korábbi napokban. Úgyhogy inkább csak két, szintén az MTI által kiadott hétfői hírt említenék e témában. Az ENSZ emberi jogi biztosa hétfőn Genfben kijelentette, őt „lesújtja és szégyennel tölti el a bevándorlók gyakori démonizálása, amely számos olyan országban megfigyelhető, amelyek lakosai békében, jólétben és gondtalanságban élnek.” S azt is közölte: az érintettek „munkavállalókként, fogyasztókként és adófizetőkként hozzájárulnak minden társadalom gazdasági növekedéséhez”, s „ ebben a teremben bizony kevesen mondhatják el magukról, hogy ők vagy az elődjeik nem profitáltak a bevándorlásból”.
S a másik ezzel kapcsolatos hétfői MTI-hír: az Európában dolgozó migránsok csak tavaly 109,4 milliárd dollárt utaltak haza, s ezzel világszerte 150 millió ember megélhetését biztosították. Magyarországra például tavaly 4,473 milliárd dollárt utaltak külföldön lévő hazánkfiai. Mi lenne velünk, mi lenne az érintett magyar családokkal, ha ők nem kaphatnák meg ezt a külföldről jövő pénzt? Ha külföldön is úgy bánnának a magyarokkal, mint ahogy Orbánék akarnak bánni a Magyarországra jövő külföldiekkel? Akik ráadásul nem is maradnak itt, hanem rögtön továbbmennek Ausztriába, Németországba, Angliába…
S végül jöjjön a nap harmadik nagy fideszes hazugsága (a sok közül...) Semjén Zsolt szerint a baloldal felelőtlen, Magyarország-ellenes propagandát folytat, amikor meg akarja akadályozni, hogy a kormány megvédje a magyar embereket a kontroll nélküli bevándorlók tömegétől.
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke hétfői budapesti sajtótájékoztatón úgy értékelte: a baloldal kétszeresen felelőtlenül és álságosan viselkedik. Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő és Kovács László szocialista politikus megszólalásait idézve közölte: 2004-ben a külhoni magyarok kettős állampolgársága ellen léptek fel, most pedig ugyanez a baloldal ismét felelőtlen, Magyarország-ellenes propagandával akarja megakadályozni a veszélyes migránsok elleni fellépést.
Hát akkor tisztázzuk, csak hogy Semjén is megértse. Amikor 2004-ben a külföldi magyarok kettős állampolgárságáról volt szó, az teljesen más helyzet volt, mint a mostani menekültügy. A külföldi (romániai, szlovákiai, stb) magyarok ugyanis kicsit közelebb vannak, mint a szíriai, iraki emberek, azaz könnyebben áttelepülhetnek Magyarországra. Ráadásul magyarul is tudnak: könnyebben elvehetik – hogy Orbánék mostani szóhasználatát használjuk – a magyarországi magyarok munkahelyeit. S ha elkölltöznek hazulról, akkor ott, az egykoron a történelmi Magyarországhoz tartozó Erdélyben, Felvidéken, Vajdaságban elfogynak a magyarok, megszűnik a magyarság jelenléte. Ha meg nem költöznek át hozzánk, akkor meg az a kérdés, hogy milyen alapon kapjanak szavazati jogot olyanok, akik nem viselik döntésük következményeit, nem itt adóznak, stb. (Hiszen láthatjuk: Orbánék sokat köszönhettek a 2014-es választáson az erdélyi magyarok szavazatainak, miközben nem ők, hanem mi, magyarországi magyarok "szívunk" az ő döntésük miatt.) Szóval a határokon túli magyaroknak adandó kettős állampolgárság ügyében igencsak jogos, védhető volt az az álláspont, hogy gondoljuk meg, tényleg jó dolog lenne-e a kettős állampolgárság megadása. S ezt a kérdést össze se lehet hasonlítani a mostani menekültüggyel: így például arról még nem hallottam, hogy mondjuk az érkező szír bevándorlók is tömegesen magyar állampolgárságot kapnának…
