Orbán Viktor kormányfő szerdán Szolnokon bejelentette, hogy meg fog épülni az M4-es, de nem autópályaként, hanem autóútként. Egyébként pedig közölte: megállapodás született arról, hogy legkésőbb 2019-ig Budapestet és Szolnokot négysávos autóút köti majd össze, mégpedig a "klasszikus nyomvonalon", a ferihegyi repülőtértől induló 4-es főút nyomvonalán.
Lássuk tehát, hogy jól értjük-e? Budapest és Szolnok között akkor lesz két autóút is? Nyilván azért, mert egy autóút nem bírná el a két város közötti hatalmas autóforgalmat. Miközben az Európai Bizottság részben épp azért utasította el az M4 uniós finanszírozását, mert nem látta indokoltnak, hogy egy ilyen kis forgalom esetén minek kell autópályát építeni, hatalmas költségekkel.
Persze az M4 története emellett is tele van fideszes hazugságokkal. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter 2015 tavaszán bejelentette, hogy felfüggesztik az építkezést, mert az EU véglegesen megvonta a támogatását a beruházástól, saját forrás pedig nincs a folytatásra. Sajnos azonban kiderült, hogy az EU-ra való hivatkozás egyszerűen nem igaz: Brüsszel soha nem tett ígéretet az M4 építésének finanszírozására. Így azután Lázár beosztottja, Csepreghy Nándor államtitkár előállt egy új változattal: a magyar kormány azért lépett, mert az EU felvetette, hogy az építő cégek között kartell jöhetett létre. Az uniós kartellgyanúra vonatkozó állítást azonban Brüsszel szintén cáfolta: ők ugyan soha nem fogalmaztak meg ilyen vádat, őrájuk ne hivatkozzon a budapesti kormány…
No de térjünk vissza a mai Orbán-bejelentéshez. Szóval lesz Szolnokig két autóút is, közülük legalább az egyik 2018-19-re megépül. Azonban kormányfőnk nem először ígér új utakat – amik azután vagy megvalósulnak, vagy nem. (De inkább nem…)
2013-ban például a Baranya megyei Kémesen tartott kormányülésen Orbán megígérte, hogy 2014-re megépül a pécsi elkerülő út, 2018-ra pedig az autópálya meghosszabbítása a horvát határig. Ehhez képest a pécsi elkerülőt 2015 májusában még mindig nem adták át (pedig Orbán már 2010 októberében kijelentette a helyi sajtónak: ezt az utat „tekinthetik elintézett ügynek”) , az viszont már most biztos, hogy ha kész lesz, a használóknak fizetni kell majd érte. De nagy öröm ez a baranyaiaknak! A horvát határig szóló autópálya-hosszabbítási döntést pedig 2014 őszén egyszerűen visszavonták Orbánék.
Ráadásul Orbán mostanában annyi helyre ígér új autóutat (jóformán minden megyeszékhelyre ilyen vezet majd) hogy ennek finanszírozására a költségvetésnek a hvg.hu számításai szerint a következő esztendőkben évente 400-450 milliárd Ft-ot kellene áldoznia. Ez olyan, mintha még egy Paksot építenénk. Persze hogy nem lesz erre pénz. Úgyhogy jobb nem komolyan venni Orbán ígéreteit. Egyébként ő maga is úgy fogalmazott most Szolnokon: a megállapodást „könnyű kézzel és szívvel” írta alá. Persze, hisz tudja, hogy úgysem tartja be! Hiszen mit mondott korábban? „Ne azt figyeljék, amit mondok, hanem amit csinálok…”
Szerdán egyébként a Napi Gazdaságban Orbán-interjú jelent meg – ám ebben ismét annyi megkérdőjelezhető állítás van, hogy azok leleplezése megtöltene egy tanulmányt is. Úgyhogy befejezésül nem is ezzel foglalkoznék, hanem a Nemzetgazdasági Minisztérium mai nagyhangú bejelentésével. A párizsi székhelyű gazdasági együttműködési szervezet, az OECD legújabb, most szerdán nyilvánosságra hozott tanulmányában ugyanis megemelte az idei magyar gazdasági növekedésre vonatkozó jóslatát: ez immár 3 százalékos, jövőre pedig az OECD szerint 2,2 százalék várható. Mi a magyar gazdasági minisztérium reagálása? „Az OECD is csatlakozott azokhoz a nemzetközi szervezetekhez, amelyek elismerik a magyar gazdaság kedvező teljesítményét és növekedési kilátásait és a visegrádi országok közül a magyar kilátásokat javította a legnagyobb mértékben a tavaly novemberi előrejelzéséhez képest” – hangsúlyozták.
Csakhogy a fideszes közleményeknél érdemes mindig utánanézni, igazat mondanak-e? S miközben az kétségtelen, hogy a párizsi tanulmányban Magyarországnál 3, illetve 2,2 százalékos számok szerepelnek, a másik 3 visegrádi ország semmivel sincs lemaradva mögöttünk, sőt: Csehországban idén 3,1, majd 2016-ban 2,5 százalékos GDP-növekedés várható, Lengyelországban idén 3,5, jövőre meg 3,7 százalék, s még Szlovákiában is idén 3 százalék, jövőre viszont 3,4 százalék. Azaz a másik 3 visegrádi ország mind-mind jobban szerepel nálunk, elhúznak mellettünk – Magyarország pedig az Orbán-kormány alatt nem pusztán a Nyugathoz nem tud felzárkózni gazdaságilag, de hagyományos riválisaihoz, a többi kelet-közép-európai országhoz képest is lemarad. Hát ennyit a fideszes propagandáról.
S még valami: az MTI persze a többi 3 visegrádi ország számait nem közölte, nehogy valaki átlássa a hazugságot…
